Egy hamvasarcú kisgyerek

Egy hamvasarcú kisgyerek.
Nem ismeri az életet.
Mi bármit mondunk hisz nekünk
A példakép az életunk.

De mitgondol ha mással lát?
Ha rádöbben hogy elhagytál,
S ha megkérdezi mit felesz?
Hogy minket tobbé nem szeretsz?
Csöpp szíve  megremeg.
Nem érti meg.
Nem akarom hogy így legyen.
Nem engedem. 
Sohasem, sohasem, sohasem
sohasem, sohasem.

Ha elragad a félelem.
Én mindekitől féltelek.
Ha minddenünket elvesztem,
Ot cserbenhagyni nem lehet.
Ha mégis megteszed,
El vesztheted.
Nem akarom, hogy igy legyen.
Nem engedem. 
Sohasem, sohasem, sohasem
sohasem, sohasem.

De biztos sírni fog,
Ha elhagyol.
S nemleszunk soha boldogak,
Te is tudod. 
Sohasem, sohasem, sohasem
sohasem, sohasem...
Ugye nem hagyol el , ugye nem hagyol el,
sohasem, sohasem, sohasem, SO HA SEM?