Szerenad

Drága szerelmem,
csodállak téged,
bűbájos istennőm.

Nélküled nékem,
e földi élet
már semmit sem ér.

Könyörülj ó
rabszolgádon,
nehagyj el engemet!
Hisz annyira szeretlek.
Meggyötört már
az én szivem,
hogy éljek nélküled?
Nehagyj el engemet!

Boldogságom
nékem csak te vagy!
Nincs mit kezdenem!
Tudd, hogy csak
véled lennék boldogabb.
Könyörülj édesem!
Ne kínozz már engem!

Szivem...  én...  kedvesem...